Vers, valóság, világ

József Attila:    Óh szív! Nyugodj! Fegyverben réved fönn a téli ég, kemény a menny és vándor a vidék, halkul a hó, megáll az elmenő, lehellete a lobbant keszkenő. Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon helyezkedik a csontozott uton; kis,…

Kányádi Sándor: Az elveszett követ Hogy s hogy nem, de egyszerKolozsvárra jövetelveszett az úton,el a török követ.Pedig egyenest azisztambuli öregszultántól jött volna,ha megjön a követ.Fényes kísérettel,ahogyan csak jöhetKonstantinápolybólegy szultáni követ.Födte a…