Tomas Venclova:
Vers a barátokról
(részlet)
Mikor mindegy: „másoké” vagy „miénk”,
S minden, ami meg nem történhetett,
Eltávolodik a nemlét vizén,
Melynek egyszerre iránya lehet,
Ha városon túl véget ér a nap,
S rádió reccsen: vihar közelít,
Ránk csetten ön-kezünktől egy lakat,
Kizárva a nyár végső perceit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.