Vers, valóság, világ

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam a munkát.Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom.Hívtam pedig, így és…

Tandori Dezső:Rilke-fordulóA Mesterség: más térség, mint ez itt,más, mint az ott; nem összevissza tárul,s el sem fogadhat bármit önmagául,és nem tűrheti, ha rekeszelik –Így tolja rá s nyitja reteszeit,önnön határához míg körbe-járul;őszi fáiról azonosulás hull,s…

Babits Mihály:Esti kérdésMidőn az est, e lágyan takarófekete, síma bársonytakaró,melyet terít egy óriási dajka,a féltett földet lassan eltakarjas oly óvatossan, hogy minden füszállágy leple alatt egyenessen állés nem kap a virágok szirma ráncots a hímes lepke kényes, dupla…

Rainer Maria Rilke:Archaikus Apolló-torzóNem ismerhettük hallatlan fejét,melyben szeme almái értek. Ám acsonka test mégis izzik, mint a lámpa, melybe mintegy visszacsavarva égnézése. Különben nem hintenemelle káprázatot s a csöndes ágyékíves mosollyal, mely remegve lágy még,a…