Doria
Be in me as the eternal moods
of the bleak wind, and not
As transient things are –
gaiety of flowers.
Have in me the strong loneliness
of sunless cliffs
And of grey waters.
Let the gods speak softly of us
In days hereafter –
the shadowy flowers of Orcus
Remember thee.
Olyan légy bennem, mint a komor
szél örök hangulata, s ne
Mint múlandó dolgok –
virágok öröme.
Érezd bennem a naptalan sziklák
s a szürke vizek
Erős magányát.
Beszéljenek az istenek kegyesen rólunk eljövő napokban –
Orcus árnyékos virágai
Emlékezzenek rád.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.